Frissítve: 2016. január 25.
Forrás: Pest Megyei Békéltető Testület weboldala
A Pest Megyei Békéltető Testület a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján jött létre. A fogyasztói jogviták békéltető testületi eljárásban történő rendezése másfél évtizedes működésének tartama alatt intézménnyé vált. A kiszolgáltatottságot tapasztaló fogyasztók egyre nagyobb számban igénylik és igénybe is veszik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közreműködésével az állami költségvetésből támogatott fogyasztóvédelmi szolgáltatást.
A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független testület illetékességi területe Pest megyére terjed ki.
A Pest Megyei Békéltető Testületnek 30 tagja van, akik egyenlő arányban a megyei kereskedelmi és iparkamara valamint a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek jelöltjei.
A „békéltetés" bírósági eljáráson kívüli alternatív vitarendezési lehetőség, melynek célja, hogy a fogyasztó és a vállalkozás között keletkezett fogyasztói jogvitákban a felek között egyezség jöjjön létre. Az egyezség létrehozásának megkísérlése a fő feladata az egyes fogyasztói panaszok rendezésében eljáró háromtagú tanácsnak vagy az egyedül eljáró testületi tagnak. Minden háromtagú eljáró tanácsban legalább egy jogi végzettségű tag és a fogyasztói panasz tárgyához igazodó felsőfokú iskolai végzettségű és annak megfelelő szakterületen szakmai gyakorlatot szerzett szakember vesz részt. Az eljáró tanácsba jelölhető békéltető testületi tagok szakterületét a „Tagok" menüpontban a honlapon található lista tartalmazza.
Egyedül eljáró testületi tagként csak jogi végzettségű tag jelölhető. A Pest Megyei Békéltető Testületben a jogi végzettségű tagok többsége ügyvéd vagy jogtanácsos, illetőleg a fogyasztóvédelmi ügyek kezelésében hosszú szakmai gyakorlatot és tapasztalatot szerzett jogász.
A békéltető testületi eljárás egyszerű, gyors és díjmentes. Ezek a jellemzők az alternatív vitarendezés előnyei a pereskedéssel történő összehasonlításban. A Pest Megyei Békéltető Testületben a fogyasztói jogviták jelentős része – néhány kivétellel – 60 napon belül befejeződik.
A békéltető testületi eljárásban a fogyasztó számára csak abban az esetben születik kedvező határozat, illetőleg ajánlás, ha a kérelem megalapozott. A békéltetés eredménye jelentős mértékben a felek együttműködésén alapszik. Ha a felek álláspontja a meghallgatáson nem közelít egymáshoz, ha nem adják át hiánytalanul az adott ügyben keletkezett okirati bizonyítékokat, ha nem mutatkozik megegyezésre irányuló hajlandóság, ha hiányzik az ajánlásban megfogalmazott javaslat teljesítésére vonatkozó szándék, akkor a békéltető testületi eljárás nem éri el a célját, ugyanis a Testület nem hatóság, a kényszerítő intézkedések lehetősége számára nem áll fenn. A fenti hozzáállás nem gyakori, de létezik. Ezért nem minden kérelem és nem feltétel nélkül rendeződik a békéltető testületi eljárásban. A nyilvánosságra hozatal lehetősége azonban segíti a megegyezést és a békéltető testületi döntések teljesítését. Az ajánlást nem teljesítő és nem együttműködő vállalkozások neve a „Közzététel" menüpontban a honlapunkon megtalálható.
A fogyasztó békéltető testületi eljárást nem indíthat, ha kérelmével azonos ügyben más békéltető testületnél eljárást kezdeményezett, közvetítői eljárás indult, keresetlevelet nyújtott be bírósághoz vagy fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő. Az eljárás megindítása előtt a fogyasztónak közvetlenül a vállalkozással meg kell kísérelnie a fogyasztói jogvita rendezését.
A békéltető testületi eljárás lefolytatása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy kérelmével bírósághoz forduljon.
A Testület határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésében is részt vesz. Határon átnyúló fogyasztói jogvitának minősül az adásvételi vagy szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos jogvita, amely esetében az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a vállalkozás székhelye, telephelye, letelepedési helye ettől eltérő európai uniós tagállamban van, vagy az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más európai uniós tagállamban található, és a vállalkozás székhelye Magyarországon van.
A békéltető testületi eljárás hivatalos nyelve a magyar, de az eljárásról történő tájékoztatás, a levelezés, az értesítések, a meghallgatás kitűzése valamint a határozatok kihirdetése és írásba foglalása magyar és angol nyelven történik, ha a felek bármelyike nem ismeri a magyar nyelvet.
A Pest Megyei Békéltető Testület munkáját az Elnöki Titkárságon a panaszkezeléssel, nyilvántartással, tájékoztatással és tanácsadással foglalkozó jogász, jogi asszisztens képzettségű, fogyasztóvédelmi tanácsadó munkatársak valamint megfelelő fogyasztóvédelmi ismeretekkel rendelkező IV. és V. évfolyamos, rész-munkaidős jogász egyetemi hallgatók segítik.
A Pest Megyei Békéltető Testület a fogyasztói jogviták rendezésének eljárására vonatkozó internetes honlapot működtet, amely tartalmazza a békéltető testület elérhetőségeit, székhelyét, postacímét, e-mail címét, telefonszámát, faxszámát, tagjainak jegyzékét, továbbá biztosítja, hogy a fogyasztó e-mailben valamint a „Panaszküldés" menüpont alatt online úton is benyújthassa kérelmét és annak mellékleteit.
http://www.panaszrendezes.hu/homepage/
A honlapunkat figyelmébe ajánljuk minden érdeklődőnek, de különösen Pest megyében lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetőleg székhellyel rendelkező természetes személyeknek, továbbá a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott szervezeti fogyasztóknak – melyek civil szervezetek, egyházi jogi személyek, társasházak, lakásszövetkezetek, mikro-, kis- és középvállalkozások – akiknek a tevékenységi körén kívül eső termék vásárlásával vagy szolgáltatás igénybe vételével kapcsolatosan keletkezett rendezetlen fogyasztói jogvitája van valamely vállalkozással.
A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI ELJÁRÁS MENETE
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) rendelkezései alapján
I. MILYEN ÜGYEKBEN JÁRHAT EL A PEST MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET?
A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése – akkor lehet eljárást kezdeményezni, ha termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban jogvita keletkezik a kereskedővel, szolgáltatóval és a bírósági eljárás helyett vagy előtt, egy olcsóbb, egyszerűbb és ingyenes vitarendezési fórumot szeretnénk választani. Kizárólag fogyasztóvédelmi jogviták tartoznak a testületek hatáskörébe, így például munkajogi, családjogi, büntetőjogi ügyekben nincs lehetőség békéltető eljárásra. Egyre gyakoribb a kereskedelemben a hibás termékek eladása, illetve a szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok száma is nőtt. Rendszeresen kerül a Pest Megyei Békéltető Testület elé rossz minőségű lábbelivel, hibás hűtővel vagy mosógéppel, használatra alkalmatlan háztartási eszközzel kapcsolatos kérelem. Mindemellett folyamatosan érkeznek – többek között – közüzemi számlázással, parkolással, utazási szerződésekkel kapcsolatos bejelentések is.
II. MIÉRT ÉRDEMES A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI ELJÁRÁST VÁLASZTANI A BÍRÓSÁGI ÚT ELŐTT VAGY HELYETT? MELYEK A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI ELJÁRÁS ELŐNYEI?
A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A bírósági eljárás hosszú és költséges, a feleknek érdemes a békéltető testületi eljárást megkísérelni a jogvita rendezésére, emellett is igénybe vehető a bírói út és a békéltető testületi döntés felhasználható az esetleges további eljárásokban. Az eljárásban való részvétel nem zárja ki, hogy a felek bírósági eljárás keretében folyamodjanak jogorvoslatért! Azonban a békéltető testület nem hatóság, nem bíróság, így többek között szakértői bizonyítás kezdeményezésére, tanúk idézésére a testületnek nincs lehetősége (a felek vonhatnak be tanúkat az eljárásba és terjeszthetnek elő szakértői véleményeket), így a hatósági, bírósági eljárásban a békéltető döntéstől eltérő álláspont is születhet. Az elmúlt évek tapasztalatai, a létrejött egyezségek, a teljesített ajánlások száma igazolja, hogy a békéltető fórum megoldás lehet a felek között kialakult, akár évekig tartó jogvitában. Ritkán előfordulhat, hogy nem születik meg a végleges megoldás az ügyben, azonban a felek iránymutatást kapnak arra vonatkozóan, hogy hogyan rendezhetik a jövőre nézve a kialakult konfliktust és az ehhez szükséges, jogilag megalapozott, jogász közreműködésével született írásbeli döntést használhatják fel.
III. MELYEK AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI, MIRE KELL FIGYELNI A KÉRELEM BENYÚJTÁSAKOR?
A békéltető testületi eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, mely tartalmazza:
- a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
- a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
- a Pest Megyei Békéltető Testület megjelölését,
- a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
- a fogyasztó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
- a testület döntésére irányuló indítványt,
- a fogyasztó aláírását.
A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés megkísérléséről. Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.
A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani az alábbi elérhetőségeken:
Levelezési cím: Pest Megyei Békéltető Testület 1119 Budapest, Etele út 59-61. II. em. 240.,
1364 Budapest, Pf.: 81
E-mail cím: pmbekelteto@pmkik.hu
Online panaszbeküldő: www.panaszrendezes.hu; www.pestmegyeibekelteto.hu
Ha a kérelem nem felel meg az előírásoknak, a békéltető testület elnöke a hiány megjelölésével – a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – pótlásra hívja fel a kérelmezőt (hiánypótlás).
IV. A KÉRELMEZŐ LAKÓHELYE VAGY A PANASSZAL ÉRINTETT VÁLLALKOZÁS SZÉKHELYE SZERINT ÉRDEMES VÁLASZTANI BÉKÉLTETŐ TESTÜLETET?
A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető kamara szerinti megyére, így Pest megyére terjed ki. Az eljárásra a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes, így bármely kérelem előterjeszthető a Pest Megyei Békéltető Testület előtt! Amennyiben a fogyasztó nem jelöli ki az eljáró testületet, az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes, ennek hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg. Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes.
2015. szeptember 11. napjától szigorodtak a vállalkozások együttműködésére vonatkozó törvényi előírások, az európai uniós előírásoknak megfelelően. A vállalkozásoknak minden, a békéltető testülethez benyújtott panaszt kezelnie kell, kötelező az együttműködés, vagyis válaszirat megküldése minden esetben és emellett, a vállalkozás egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét is köteles biztosítani a meghallgatáson, amennyiben székhelye, telephelye a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyében van bejegyezve – így a Pest Megyei Békéltető Testület előtt indított ügyekben, Pest megyei székhely, telephely és fióktelep esetében is!
V. HOGYAN MŰKÖDIK A PEST MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET?
A Pest Megyei Békéltető Testület a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) mellett működő független testület.
A békéltető testület háromtagú tanácsban jár el, kivétel, ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Ha azonban mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület ebben az esetben is háromtagú tanácsban jár el.
Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagok listájáról. A békéltető testület – kamarai és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt – tagjai: (Tagok megtekintése)
Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki úgy, hogy legalább egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, egy másik tag pedig a kamara által kijelölt testületi tagok közül kerüljön ki – figyelemmel minden olyan szempontra, amely biztosítja független és pártatlan testületi tag kijelölését. Az eljáró tanács legalább egy tagja jogi végzettséggel kell, hogy rendelkezzen.
A békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is.
VI. MELYEK A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB ELŐÍRÁSOK?
A megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt a fogyasztó szabadon dönthet arról, hogy elfogadja a békéltető testület ajánlását, az egyezségi ajánlatot, valamint a kötelezést tartalmazó határozatot.
A felek nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve képviselheti vagy segítheti őket harmadik fél. A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Ha a vállalkozás az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételt elmulasztja, a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.
Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.
Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.
A békéltető testületi eljárás hivatalos nyelve a magyar.
VII. MEDDIG TARTHAT A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI ELJÁRÁS?
A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. A Pest Megyei Békéltető Testület előtt indított ügyek általában hatvan napon belül befejeződnek!
Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának napja az a nap, amelyen a kérelem a békéltető testület elnökéhez beérkezik, hiánypótlásra történő felhívás esetén az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak eleget tett.
A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet – a kérelmező egyidejű értesítésével – a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi. Az elnök az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti, ha tudomására jut, hogy
- a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt békéltető testület előtt eljárást, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak,
- a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor,
- a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű,
- a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására,
- a fogyasztó a hiánypótlási felhívást – az erre nyitva álló határidőben – nem teljesítette.
Az elnök a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítása esetén ennek tényéről, valamint indokáról a feleket a kérelem kézhezvételétől számított huszonegy napon belül értesíti.
Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának és a jelölhető tagok listájának egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül tegyék meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik.
Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban, válasziratban nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (eseti alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja, vagy a vállalkozás az eseti alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása, illetőleg kiegészítése ellen tiltakozik.
A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.
VIII. MILYEN KÖLTSÉGEKKEL JÁR AZ ELJÁRÁS A FELEKNEK?
A békéltető testületi eljárás a feleknek ingyenes. A fogyasztó a kérelem benyújtásával, a vállalkozás az együttműködési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban felmerülő, szükségszerű költségek megtérítését nem kérheti az eljárás során.
IX. MILYEN ELŐÍRÁS VONATKOZIK A VÁLLALKOZÁSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGÉRE?
2015. szeptember 11. napjától szigorodtak a vállalkozások együttműködésére vonatkozó törvényi előírások, az európai uniós előírásoknak megfelelően. A vállalkozásoknak minden, a békéltető testülethez benyújtott panaszt kezelnie kell, kötelező az együttműködés, vagyis válaszirat megküldése minden esetben és emellett, a vállalkozás egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét is köteles biztosítani a meghallgatáson, amennyiben székhelye, telephelye a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyében van bejegyezve – így a Pest Megyei Békéltető Testület előtt indított ügyekben, pest megyei székhely, telephely és fióktelep esetében is!
Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.
A vállalkozás válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.
A vállalkozás a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy – valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az általános alávetési nyilatkozatban a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.
A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó, a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.
Ha a vállalkozás nem teljesíti kötelezettségét, az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság fogyasztóvédelmi bírságot szab ki – kis- és középvállalkozások esetében ötszázezer forintig terjedően, nagyvállalkozások esetében az éves árbevételhez igazodóan, akár milliós tételben is. Az új jogszabályi előírások szerint a vállalkozásoknak részletesebb tájékoztatási kötelezettsége van, elsősorban a panaszkezelésre, valamint a békéltető testületi eljárás lehetőségére és elérhetőségére vonatkozó világos, egyértelmű, könnyen elérhető, közérthető figyelem felhívásban – honlapon, honlap hiányában általános szerződési feltételekben, ennek hiányában pedig formanyomtatványon. A vállalkozásoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk a székhelyükről, a panaszintézés helyéről és módjáról, ügyfélszolgálataik elérhetőségéről.
Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza.
Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett.
A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
X. MILYEN DÖNTÉSSEL ZÁRULHAT A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI ELJÁRÁS?
Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.
Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében
- kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás – a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt – általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy
- ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
A tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja.
A tanács az eljárást megszünteti, ha
- a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
- a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
- az eljárás folytatása lehetetlen,
- az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség,
- ha tudomására jut az eljárás meghallgatás kitűzése nélküli megszüntetésének esete.
A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb harminc napon belül meg kell küldeni a feleknek. A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól. A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha
- a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
- a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra,
- a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését akkor is kérheti – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik. A bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti. A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.
A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.
